White Balance állítás hatása a záridőre A Fotó Betyár Képző  és a PhotoGyulai.hu gondozásában    

 

Elsőre talán tévedésnek tűnhet a fönti kölcsönhatás, de vizsgáljuk meg a kérdést kicsit bővebben! Már most hadd egészítsem ki a címet, hiszen látni fogjuk, hogy nem csak a záridőre, hanem a megvilágításra/fényerőre is hatással van, tehát záridőt, blendét, ISO-t is befolyásolhat.

 Egy kattintasra a FotóBetyár képzőtől    

Azért írok erről az anomáliáról, mert egyrészt nincs szükség túlzottan szélsőséges felvételi körülményekre, hogy hatása érzékelhető legyen, másrészt eddig egy szakkönyvben sem olvastam erről a jelenségről/effektusról, de a teljesség igényével közelítve a fotográfiához, mint tudományhoz, szót érdemel ez a hatás.

A jelenség még pár évvel ezelőtt tűnt fel, amikor egy csendesnél is sötétebb teázóban forgattam videófilmet adott (tehát a helyszíni) világítással, ahol apró 15-20 wattos sima izzók voltak alaposan letakarva narancsos színű krepp papírral.
Mindezek ellenére egész tűrhetően volt exponálva a felvétel (persze kicsit alul exponált volt és a nagy erősítés miatt jelentős zaj árnyalta a képet), viszont erős vöröses elszíneződésben úszott a kereső és ily módon a felvétel is. A fehéregyensúly állítás meg is hozta a helyes(ebb) színegyensúlyt, azonban a megvilágítást a beállítások megtartása mellett redukálta a csúcsfényekre, tehát a lámpákon és az ahhoz közel eső tárgyakon volt fény, egyébként részlettelen fekete lett a kereső. Meglepődés majd rövid gondolkodás után a homlokomra csaptam... hát persze hiszen fehéregyensúly állításnál egy ilyen esetben a fényenergia egy része elvész!!! Nézzük meg ezt a kérdést kicsit bővebben, hogy is van ez?!

Egy halogén izzó fényének a színek szerinti (spektrális) eloszlása a következőképpen alakul ha egy grafikonon ábrázoljuk, ahol Y tengely a kisugárzott energia, X tengely a spektrális eloszlás:

     
Az ábrát saját, ingyenes, online tananyagomból vettem, ha kiváncsi vagy bővebben a fehéregyensúlyra, akkor itt találod a fejezetet
>>FotóBetyár Képző

     

Elég jól látható, hogy mennyivel nagyobb energiával sugároz a sárgás, vöröses tartományban a halogén izzólámpa. Igen ám, de amennyiben a kamera fehér egyensúlyát a műfényre (3200 Kelvin) állítjuk, úgy a következők történnek:
- színhelyes lesz a felvétel
- viszont a színhelyesség követelménye miatt nem fordulhat elő, hogy vörösből meg sárgából nagyobb energia vegyen részt a képalkotás folyamatában. Ezért két megoldás kínálkozik elméletben:
1. a sárga és vöröses árnyalatokat visszafogja a gép.
2. a kékes-zöldes árnyalatokon erősít a képrögzítő eszköz. A pár évvel ezelőtt kezemben lévő kamera és jelen fényképezőgépem (Canon 5D Mark II) az első opciót használja.
Nem vagyok benne biztos, hogy létezik eszköz, ami a 2-es számú erősítést alkalmazná, hiszen az erősítés növeli a képzajt, az igen furcsa lenne, ha a kék és zöld csatorna minden esetben jobban zajosodna amikor műfényes beállításon fotózunk.
Marad a meleg színek visszafogása. Természetesen még drámaibb a fényenergia veszteség, ha egy egyedi fényforrással van dolgunk.

       
Íme a fönti elmélet az előbbi grafikonon ábrázolva:      
A függvény alatti teljes terület,
a fényforrás teljes energiamennyisége
A színhelyes felvételhez szükséges spektrális eloszlás Az így fellépő energiaveszteség, piros színnel jelölve    
   
       
Ime pár kép példaként:      

Mind a három kép egy pirosra festett búrával ellátott, kisteljesítményű lámpával készült, azonos kamera beállításokkal.
Záridő: 6 sec
Blende: 5.0
ISO: 400

Balról jobbra haladva először Napfény majd Műfény majd a@!% piros lámpa fényénél beállított Egyedi fehéregyensúlynál.
Az alsó sor a fenti felvételek szürkeskálára konvertált változata, hogy a színkülönbség ne zavarja a megvilágítás érzetet.
Műszeres mérés nélkül, szabad szemmel nézve is szignifikáns a képek sötétedése.

Méret csökkentésen kívül más utómunka nincs a képeken.

 

Napfényes WB Műfény WB Egyedi WB    

   
Napfényes WB Műfény WB Egyedi WB    
   
         

Összegezve fentieket az alábbiak jellemzik ezt a hatást:

- minél meredekebb a spektrális eloszlás görbéje, és/vagy minél egyenetlenebb a spektrális eloszlása adott fényforrásnak, annál erősebb a hatása a megvilágításra
- ha az ellentétes irányba próbáljuk billenteni a fehéregyensúlyt, tehát egy sárgás, meleg tónusú fényforrásnál fotózva nem elégszünk meg a színhelyes képpel, hanem a kék irányába szeretnénk tolni az egyensúlyt (mert mondjuk téli, hideg benyomást szeretnénk kölcsönözni a képnek) akkor még erősebben (megkockáztatom hatványozottan) jelentkezik a hatás.
- RAW képek esetén különös jelentőséget kaphat, hiszen ha az "ááá majd otthon beállítom a fehéregyensúlyt" felkiálltással készítjük egy helyszínen a képeket, akkor érhet minket meglepetés, hogy bizonyos tartományok alulexponáltak lesznek.
- ez igaz fordítva is, tehát a helyszínen nem helyesen beállított fehéregyensúly miatt a kiégett részletek egy másik fehéregyensúly beállítás esetében helyesen lehetnek exponálva.

   
       
Kérdésed, kommentárod, kiegészítésed van a témához? Írj emailt az alábbi honlapon található email címre      

 
     
Gyulai Bence Márton - PhotoGyulai.hu
Fényképész - tanár